Digitalizáció, automatizáció, robotizáció… az elmúlt években mintha minden ezekről a fogalmakról szólna, ráadásul iparágtól függetlenül. Akár a szolgáltatások digitalizációjáról, akár a gyártósorok automatizálásáról és robotizálásáról beszélünk, régi munkahelyek megszűnéséről és újak keletkezéséről van szó. A kérdés csak az, hogy melyik folyamat a gyorsabb, és hogyan befolyásolhatjuk a változásokat.

Mit is jelent a digitalizáció és a digitalizálás a munkaerőpiacon?

A digitalizáció valójában a munkavégzés terének és eszközeinek megváltozását jelenti, vagyis azt, hogy a korábban analóg módon végzett munkát már digitális úton végezzük el. 2022-ben egyértelműen látszik, hogy a pandémia nemcsak rövid, de hosszú távon is rengeteg vállalkozás működését változtatta meg, így sokan már bármilyen megszokott feladatot elvégezhetnek távmunkában is. Ehhez ráadásul nem szükséges iratokat tologatni sem, hiszen a digitalizálásnak és az elektronikus dokumentumkezelésnek köszönhetően egyre kevésbé szükséges, hogy az egyes számlák vagy szerződések fizikai formában is rendelkezésre álljanak.

A digitális élet ugyanakkor sok esetben automatizációval is együtt jár, hiszen az egyre fejlettebb, mesterséges intelligencián alapuló szoftverek már nem feltétlenül igénylik az emberi beavatkozást. Egy gép nem csak egy gyártósoron végez gyorsabb és precízebb munkát, mint egy ember, de akár az egészségügyi, a pénzügyi vagy éppen a közlekedési szektorokban is jobban teljesíthet.

Elveszi a munkahelyeket vagy munkaerőhiányt okoz?

Valójában a digitalizáció egyszerre okozza sok, hagyományos munkahely megszűnését, valamint munkaerőhiányt is. Napjainkban nem csak az megszokott, hogy az emberek inkább online vásárolnak, de az is, hogy az egyes üzletekben vagy éppen gyorséttermekben is digitális felületek segítségével intézik a vásárlást. De nemcsak a mindennapokban látványos területeken van ez így. A különböző kutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy a szakképzettséget nem igénylő vagy alacsony szakképzettséget elváró foglalkozások nagy részben automatizálhatók.

Ugyanakkor a digitalizáció nem egy önmagától zajló folyamat. A különböző digitális innovációkhoz olyan, magas képzettségű szakemberekre van szükség, akikből még a fejlett világban is kevés van. Legyen szó adatelemzőkről, szoftverfejlesztőkről vagy éppen a munkákat elvégző szoftvereket és hardvereket irányítani tudó emberekről, a munkaerőhiány ezeken a speciális területeken egyre kézzelfoghatóbb.

Mit lehet tenni?

Ahhoz, hogy a munkájukat elvesztő több tíz-, de inkább több százezres tömegek új munkahelyet találhassanak, illetve ahhoz, hogy a digitalizáció folyamata fenntartható legyen, az eddiginél komolyabban kell venni az oktatás fontosságát. Ma már világos, hogy gyermekkortól kezdve nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapvető programozási képességek, valamint az algoritmikus gondolkodás elsajátítására, illetve arra is fel kell készülni, hogy a tanulás senki esetében sem érhet véget az iskola elvégzésével.